1938. május 29.

Érvénybe lép „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról”, vagy a köznyelv és a történész szakma által csupán első zsidótörvényként ismert cikkely (1938/XV.) mely szerint az ügyvédi-, mérnöki-, orvosi-, sajtó-, filmművészeti- és színművészeti- kamarákban a zsidóság számaránya nem haladhatja meg a 20%-ot. Vallási és származási szempontok elegye alapján határozza meg a törvény a „zsidónak minősülés” fogalmát. Eszerint zsidónak nem tekinthető, aki 1919. augusztus 1. előtt tért ki bármely keresztény felekezetre, illetőleg ha kitért szülők gyermeke.