Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója 1920 – 1944
Ez a honlap Horhty Miklóst, a 19 század közepén született magyar középnemest próbálja bemutatni. A magyar középnemest, aki számára kortársaihoz képest széles horizont nyílt, hiszen a fiumei akadémia hallgatója, majd tengerésztiszt lett. Ferenc József szárnysegédjeként pedig egészen közelről látta egy világbirodalom döntéshozásának fogaskerekeit . Tapasztalati, s otthonról hozott öröksége mind kihatottak államfői működésére. Jó és rossz döntéseire. A honlap nem vitázni szeretne, a miértekre keresi a választ. Az embert szeretné látni a megkövült jó vagy rossz Horthy-mítoszok helett, korának döntéshelyzeteiben. Áttekinti ezért életrajzát, s kitér a neve által fémjelzett kor égető kérdéseire, az 1919-es Fehér Terrorra, Magyarország Második Világháborús szerepére, a magyarországi zsidótörvényekre és 1944 eseményeireis.
Legfontosabb dátumok
1868 június 18. / Horthy Miklós születése Kenderesen.
1882. / Csatlakozott az osztrák-magyar hadsereghez
1889 nomveber / sorhajóhadnagyi előléptetés
1901 július 22. / Házasság jószási Purgly Magdolnával
1909. / Megkezdi szolgálatát Bécsben Ferenc József császár szárnysegédjeként.
1918 március 1. / Horthy Miklós az Osztrák-Magyar Monarchia flottaparancsnoka
1918. Október 17. / Magyarország kikiáltja függetlenségét
1918. November 11 / Végetér az Első Világháború
1920. Február 16. / Összeül a Magyar Parlament.
1920 február 4. / A szövetséges hatalmak nevében a párizsi székhelyű Nagykövetek Tanácsa határozatot hoz, mely szerint egy Habsburg visszatérése akár a magyar, akár az osztrák trónra a békét alapjaiban veszélyeztetné, ezért azt sem elismerni sem eltűrni nem tudják.
Belépés a háborúba
Mint ismeretes, Magyarország az 1941. Június 26-án Kassát ért légitámadásra válaszul deklarált hadiállapotot a Szovjetunióval. A támadó gépek hovatartozása máig tisztázatlan. Oldalunk sem fog erre biztos választ adni, megpróbálja viszont megválaszolni, hogy kik biztosan nem vettek részt az akcióban.Az 1941 június 22-én hajnalban meginduló Barbarossa hadműveletet másnapján Kristóffy József moszkvai magyar követ Kristóffy József a következő táviratot küldte külügyminisztériumának Budapestre: „Molotov ma délelőtt kéretett. Kérdést intézett Magyarország állásfoglalásával kapcsolatban német-orosz konfliktust illetően. Közölte velem, hogy a szovjet kormánynak, mint már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarorsággal szemben; nem volt észrevétele, hogy magyar követelések Románia kárára megvalósuljanak, s e tekintetben a jövőben sem lesz észrevétele. Események gyors menete folytán azonban a szovjet kormányak mielőbb tudnia kellene, hogy Magyarország szándékozik-e részt venni háborúban, vagy semleges magatartást kíván-e.
A sikertelen kiugrási kísérlet
Magyarország háborús nehézségei egyre súlyosabbá váltak, mikor Románia a szövetségesek oldalára lépett. A fegyverszünet előkészítésével megbízott kormány nem vállalta ezt a feladatot. 1944 szeptember 7-én Horthy Miklós koronatanácsot hívott össze, s béketárgyalások kezdeményezésére szólította fel a kabinetet. Ugyanezen a napon küldöttek indultak a szövetségesek olaszországi főhadiszállására, ezúttal azzal az üzenettel, hogy Magyarország elfogadja a feltétel nélküli megadást. Náday István vezérezredest azonban csupán mint hadifogságra önként jelentkező katonatisztet fogadták, s továbbra is azt üzenték: Budapestnek Moszvával kell felvennie a kapcsolatot, ha fegyverszüneti megállapodást kíván kötni.